Megrendítő gondoskodás, a jelenben és a jövőben, megkoronázva

Nem lehet még tudni, hogy mi lesz ebből a koronavírus ügyből, és nem is vagyok nyugodt. Aggódom a szeretteimért, az emberekért, hogy hova fog ez mind kifutni. Eközben újra és újra bejön az a gondolat és érzés, hogy a Homo Sapiens óriási lehetőséget kapott ezzel arra, hogy újfajta társadalmat hozzunk létre majd azután, ha netán sikerült felállnunk most ebből. Együttműködőbbet, együttérzőbbet, kedvesebbet, gondoskodóbbat.

Egészen megrendít az, ahogy az ápolás és a gondoskodás most tényleg a társadalom-szervezés közepébe került. Évek óta írok arról hogy mindez mennyire fontos lenne, és tessék, egyszer csak benne találom magam. Continue reading

Koronavírus reflexiók, jelen, jövő, remények, lehetőségek

Az utóbbi napok a felkészülés/átállás jegyében telnek. Ahogy legtöbben, mi is készülünk. Családtagok, barátok, ismerősök, szűkebb és tágabb közösségekben egyeztetünk, mérlegelünk, hozunk döntéseket, léptetünk életbe intézkedéseket, és reménykedünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy fogalmunk sem lehet arról, hogy végül mi lesz most, de ahogy a britek mondják: “We prepare for the worst and hope for the best.” (A legrosszabbra készülünk és a legjobban reménykedünk.) Continue reading

Zárul Miki mókatára, avagy a Brexit aktuális margójára

Kezdem a praktikummal: Aki még az elkövetkezendő időszakban ápoló akar lenni Nagy-Britanniában, az igyekezzen. Idén dec. 31-ig lehet az eu-s megszokott keretben elkezdeni dolgozni, aztán hogy utána mi lesz, az majd kiderül.

Jelenleg az van, hogy akinek már kialakult rendszere van az UK-ban, vagyis regisztrált munkavállaló így vagy úgy, annak úgy néz ki minden marad a megszokottak szerint. Continue reading

Gyerekvállalás, gondoskodás, gondoskodók túlterheltsége, fogy a magyar, tudatos gyerektelenség

Ti követitek a magyar Tudatos Gyerektelen mozgalom mondanivalóját? Irtóra érdemes figyelni, hogy mit és hogyan mondanak, mert az lesz a fő tendencia amiről ők beszélnek. Sőt valójában már most is az. Ők azok akik kimondják, kihangosítják mindazt, ami a mai fiatalok valódi materiális valósága és az arra adható egyik leginkább fenntartható válasz.

Ezt a cikket most posztolták, érdemes megnézni. Continue reading

Óda az Ügynökségekhez, avagy inkább ne legyünk a saját ellenségeink

Meséltem a múltkor, hogy felmondtam az ügyfelemnél. Magát a felmondást is nagyban segítette az, hogy a folyamatot végig követte az ügynökség, amin keresztül dolgoztam a családnál. Gyakorlatilag mediálta az eseményeket. Már idejében elkezdtem jelezni, hogy olyan problémáim vannak amiket lehet, hogy nem tudok közvetlenül megoldani a családdal. Ekkor ők is bevonódtak és igyekeztek odahatni a családra, hogy legyen megoldás. De a család ezt nem tudta megoldani azelőtt, hogy én inkább a felmondást válasszam. Continue reading

Tanácsadás családoknak, ha most először fognak fizetett ápolót keresni, felvenni

Ez a poszt most legfőképpen azoknak a családoknak, hozzátartozóknak szól, akik nem jártasak az idősgondozásban, és váratlanul kell megoldaniuk a rokon ellátását. Illetve főleg azoknak, akik ezt fizetett, házhoz kijáró ápolókkal, netán bentlakásos ápolókkal akarják megoldani.

Az a tapasztalatom, hogy az elején a családok még nagyon rutintalanok, és nem elég hogy egy váratlan problémát kell megoldani, a rutintalanság miatt még plusz kellemetlenségeik is lesznek az ápolókkal, mindenféle plusz költségük lesz a szervezés miatt, és számos esetben a környezetükből is negatív kritikák érkeznek majd. Ha nem elég profi a hirdetés amit feladnak mondjuk egy FB csoportban, akkor egyrészt rengeteg bántást kaphatnak az ápolóktól, másrészt nagyon nehéz lesz megtalálni és kiválasztani a megfelelő segítőket. Continue reading

Élők és holtak, öregek, betegek, családok, ápolók, orvosok, avagy a törzsi kapcsolódások szépségei…

Szeretnék megosztani veletek egy megélést, egy tapasztalást, ami számomra nagyon megindító. Ezt az élményt sem ismertem korábban, sőt fogalmam sem volt arról, hogy ilyen létezik a Földön. Nyilván aki világ életében az egészségügyben dolgozott annak ez nem lesz új. Continue reading

Ha beüt a demencia a családban, avagy gondolkozzunk előre

Van ez a kezdeményezés: Tudatos Öregedés. Az a tény hívta életre, hogy Európa öregszik, az egyének várható élettartama nő, és ebben a társadalmi kontextusban az öregedő embereknek érdemes új alapokra helyezniük a saját jövőjük tervezését. Eközben sem a nyugdíjrendszer, sem az egészségügy rendszere nem tud lépést tartani a növekvő igényekkel.

Az orvostudomány immár csodákra képes a rákgyógyítás, a keringési betegségek, a mindenféle szindrómák, nyavalyák és kínok kezelésében és ehhez nyilván minden rászoruló szeretne hozzáférni. Szakszóval élve a gondoskodás válságát éljük, ami egyeben között azt is jelenti, hogy a politika, a gazdasági rendszerek, a társadalmi struktúrák, és benne az egyének is messze le vannak maradva mindazokról a változásokról, melyek jól jósolhatóan markáns hatással vannak és lesznek az öregedőkre. Continue reading

A családok nézőpontja, avagy mivel szív a megbízó… Minőségbiztosítás kéne…

Írtam a  minap ezt a cikket: 7 tipp, hogy hogyan készülj fel a kiszolgáltatottságra

Illetve még van ez is, ami a témához kapcsolódik: A bentlakásos idősgondozás hátrányai az idős emberek és a családtagok szempontjából

A két írás viszonylag nagy olvasottságot kapott, sok visszajelzés is érkezett, és a csoportokban is sokfelé vitáztunk róla.

Befutott tegnap egy nagyon fontos komment és vélemény, a családok szempontjából, amit szeretnék kihangosítani. Így látja, így éli meg a család az ápoló keresést, találást, az ápolókkal dolgozást sok esetben. Köszönet a beküldőnek, hogy megosztotta!  A beküldő szinte minden szavával egyetértek, nekem is pont ezek a tapasztalataim. Az idézet után még beteszem azt, amit az idősgondozás minőségbiztosításának hiányáról írtam. Continue reading

7 tipp, hogy hogyan készülj fel a kiszolgáltatottságra

Rendhagyó beszámolót írt egy ausztrál nővér, aki több évet töltött halálos betegek ápolásával. Bronnie Ware lejegyezte ugyanis, hogy életük alkonyán mit bánnak meg leginkább az emberek. Ezt már sokan ismerik, régóta kering a neten. Szép és romantikus, nem úgy mint a halál előtt lévő (jó)pár, még potenciálisan ápolásra szoruló év…

Most arról fogok írni, hogy az aktív életünkben mit érdemes megtenni annak érdekében, hogy ha egyszer bentlakásos ápolásra szorulunk, akkor minimális legyen a szívás, amit ez jelent majd számunkra. Vagy ugyanez az idős rokonaik vonatkozásában. Continue reading