Az ápoló válaszol


Kaptam pár kérdést bloggerektől:

P. Gy. Nikolett: Korábban nem ismertem a blogodat, és bár nem feltétlenül én vagyok a célközönség, nagyon érdekesnek találom . Lenyűgöző, hogy milyen aktív a társadalmi szerepvállalásod, mennyi projektben részt vettél. Olvastam, hogy az ápolás nem mindig volt a szakmád. Van még valami olyan terület, amivel szeretnél foglalkozni a későbbiekben? Esetleg egy újabb szakma kitanulása?

Nincs most ilyesmi, de lehet, hogy adódik majd. Ha választani lehet akkor inkább zongorázni szeretnék megtanulni, spanyolul, olaszul és németül.

Ha nem túl személyes az oka, miért költöztél az Egyesült Királyságba?

Az UK-ban nem élek, bár van ott is egy alaptáborunk egy régi barátommal és ápoló társammal. Azért az UK-ban dolgozom, mert itt fizetik a legtöbbet ezért a munkáért Európában és mert angolul beszélek jól.

S. Anna: Itthon is dolgoztál idősotthonban?

Pénzért nem. Egy hospiceban voltam éveken át önkéntes segítő, illetve egy ápolós képzés szakmai gyakorlatát töltöttem egy idősek otthonában Magyarországon.

Mit gondolsz nálunk miért van annyi megkeseredett ápoló? A pénz és a munkakörülmények miatt lehet ez? Úgy veszem észre Magyarországon nem a szakma szeretetéből adódóan kerülnek ki az ápolók, hanem mert valamit tanulni kell. Amikor a mamám otthonba került (én sajnos nem tudtam napi 24 órában foglalkozni vele, mikor a demencia olyan szintet ért el) teljesen leromlott az állapota, nem tartották be azokat az orvosi előírásokat, amiket kellett volna és mikor erre rákérdeztem én lettem a S. néni kötekedős unokája 😦 Külföldön, én úgy képzelem, teljesen más szintű ellátást és gondoskodást kaphatnak az idősek.)

Az ápolók, a tapasztalatom szerint mindenhol kifejezetten lesarcoltak és kiégettek, persze nyilván van kivétel. Az UK-ban is rémes körümények vannak az ottani standardokhoz képest. És igen, szerintem ez a pénz és a munkakörülmények miatt van. A gondoskodás, akár öregekről, akár gyerekekről, betegekről, rettenetesen kimerítő tevékenység. Minden anya is tudja ezt. Az is egy csoda, hogy van aki még hajlandó végezni.
(Ráadásul demens embereket ápolni különösen nehéz, intézményben óriási probléma például, hogy nem isznak eleget és nincs ember aki erre rendesen oda tudna figyelni. Egyszerűen nincs elég ápolói kapacitás.)

Azoknak viszonylag könnyű szerintem ez a munka, akik úgy csinálják mint ahogy én is, hogy csak az időm maximum fele részében ápolok, egy olyan országban ahol ezért viszonylag sok pénzt adnak, és egy olcsó országban élek, tehát _relatíve_ keresek nagyon sok pénzt.

Én egyébként alapvetően az ápolást nem is szakmának fognám fel a társadalomban (egy ideálisban), hanem inkább szolgálatnak, olyannak amire a társadalomnak nagy/elemi szüksége van. És sokkal magasabbra értékelném azokat, akik ezt a munkát hajlandóak végezni.

Másról jól(!) gondoskodni egy _sacred_ tevékenység szerintem, nagy lelki erőt és sok alázatot igényel. És ami nem _jár_ senkinek, noha mindannyian rászorulunk. Szerintem ezt így kellene felfogni, nem úgy ahogy most, hogy semmibe sem becsüljük a gondoskodási munkákat végzőket, és jellemzően nőket persze.

M. R. Adrienn: Mik az alapvető különbségek jó és rossz értelemben Magyarország és az Egyesült Királyság között?

Ennek a megválaszolására nem biztos, hogy én vagyok a legjobb forrás, mert én nagyon szeretem Angliát, Skóciát, és elfogult vagyok. A britek sztem totál nem komplettek, a szó legpozitívabb értelmében. Ott lenni egy Monty Python abszurd on-site, amit én rettentően szeretek. Meg nekem bejön az angol viselkedési kultúra is (ez a decens, fanyar udvariasság), sok embernek ez túl hideg, azt mondják.

Amiért sztem az UKba sok magyar megy élni, az a viszonylagos kiszámíthatóság, a békés élet lehetősége. De nagyon sokan nem érzik ott jól magukat. A magyar népléleknek, ha nem nyitott a brit kultúrára, akkor eléggé értelmezhetetlen szerintem az, ami ott van.

Milyen kép élt a fejedben, mikor az ápolás hivatását választottad? Azt kaptad, amit gondoltál?

Eredetileg nem a hivatás miatt kezdtem ebbe az egészbe, hanem a saját belső munkám részeként. Elmentem egy hospiceba önkénteskedni, sok éve még Magyarországon, mert a halállal akartam dolgozni, mármint a saját halálhoz való viszonyommal. Akkor még nem is volt szóban igazán, hogy külföldre költözünk.

Később lettem hivatásos ápoló csak, miután külföldre költöztünk. Ez az egész egy nagyon érdekes és megerősítő kaland, és leginkább úgy fogom fel, hogy az életről tanulok általa, illetve szakmailag meg lehetőségem van a care-work témát, a care-work krízist onsite kutatni, tanulmányozni.

Nem teljesen azt kapom amire gondoltam, hanem valójában sokkal többet. Olyan struktúrákba, terekbe, életekbe, élethelyzetekbe látok bele, melyek tele vannak értékekkel, tanulságokkal és ahova más módon nem lenne hozzáférésem, bejárásom. Valójában egy ajándék számomra az egész, plusz a stabil és állandó megélhetés lehetősége, ami a szabadságom előfeltétele.

 

******************************************************************************
Ez a blog egy napló, egy ápoló, egy bentlakásos angliai ápoló naplója. A “the personal is political” elve motivál arra, hogy nyilvánosan is elérhetővé tegyem. Úgy vélem, hogy a jelen társadalmi helyzetben változásra van szükség, mert elveink, céljaink, működési mechanizmusaink nem fenntarthatóak a jelenlegi formában.
A célom, hogy ezekkel az írásokkal hozzájáruljak egy fenntarthatóbb világ létrejöttéhez.
A posztok sokszor egymásra épülnek, ha folyamatában szeretnéd látni, érdemes lehet feliratkozni az email értesítőre a jobb felső sarokban látható kék gombon keresztül.

******************************************************************************

 

 

 

 

2 thoughts on “Az ápoló válaszol

  1. Igen, nem az UK-ban élek, de nem is Magyarországon. Igen, ingázom, változó hogy milyen gyakorisággal. A gyerekeim szerencsére már nagyok. Eleinte többet dolgoztam idősgondozóként (más területen is dolgozom). Idén a tervek szerint csak pár hónapot fogok idősgondozni, egyéb teendők miatt.

    Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s