Tudatos létezés és döntések, a halál mindenkori árnyékában


Van az, amikor az ember nem mer semmit csinálni, mert fél a következményeitől. A számegyenes másik végén van az, amikor egyáltalán nem számolunk a következményekkel, megyünk mint a kamikáze, és úgy is járunk. Jó esetben csak mi isszuk a levét, fizetjük az árát, rossz esetben a szeretteink és mások.

Hiszem, hogy az élet valójában a legnagyobb, legvalódibb, legfájdalmasabb és legtétesebb művészeti ág.
Megvalósítani az álmainkat, kiteljesíteni önmagunkat, megtalálni itt, a földi testben és létezésben a Paradicsomot, mindezt tudatosan és felelősen!

Átszenvedni hosszú, egyébként viszont marha rövid az élet…

És aztán van, amikor menni kell.
Meg lehet is.
Lehetőleg felkészülten.
Tudva hogy nem kizárt, hogy ott vár a lokális végállomás.
És annak minden következménye.
És mégis menni.
Bár mondjuk minden reggel így van ez, onnantól kezdve, hogy kinyitjuk a szemünket…

Az élen nagyon szép… Nagyon tétes, és nagyon szép… Repülni benne, áramlani vele… Amíg lehet.

 

 

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s