Ki lehet-e szabadulni a mesék fogságából, avagy a boldogság művészete


A Dalai Lama szerint az ember célja a boldogság keresése, a boldogság elérése, megtartása.

A Boldogság művészete című könyvben ezt mondja:

Hiszem, hogy életünk célja a boldogság keresése. Ez világos. Akár van vallásos hitünk, akár nincs, akár ebben vagy abban a vallásban hiszünk, mindannyian valami jobbra törekszünk az életben. Ezért azt hiszem, hogy az életünk meghatározó célja a boldogság felé való haladás.

Ezt a könyvet először a második gyerekemmel 5 hónapos terhesen olvastam, Horvátországban, egy árnyas nudi-kempingben nyaralgatva. Elég nagy hassal, lobogó hajjal mászkáltunk együtt a kedves édesapjával a partokon meztelenül, üldögéltünk a naplementében a gumimatracon, úszkáltunk a vízben, masszírozgattuk a fájó derekamat, főzögettünk a konyhán másokkal, párhuzamos, bár szőr mentén kapcsolódó, egymásra mosolygó valóságokban. A párhuzamosok a végtelenben állítólag találkoznak…
Tökéletes szabadság érzés volt, a sok többi, meztelen ember között, békésen, a fenyők árnyékéban. Egy igazi, valódi, harapható, ízes, szagos, bőrt és szőrt borzoló, földre szállt mennyországban. A boldogság maga. Kifejezetten semmi különös történés, csak a létezés élvezete.

Most újra olvasom ezt a könyvet. Azóta sok minden változott, az említett gyermek nemsokára nagykorú. Az elmúlt években sok időt töltök a halál árnyékában, idősek és haldoklók segítőjeként. Paradox módon, de úgy érzem ugyanaz a szabadság van itt is. Legalábbis annak a lehetősége. A lélek illúzióktól mentes, a testi valósággal való kamumentes szembenézésének, és felszabadulásának lehetőségével.
A haldoklást mérsékelten egyszerű kidumálni és nem is túl elegáns…

Aztán.

Ugyanez a gyerek elég filozófikus alkat lett, sokat beszélgetünk az élet értelméről. Tegnap ezt a mémet küldte át:

Aztán.

Nem tudom, hogy az “ember” célja mi, kétségeim vannak azügyben is, hogy van-e az “életnek”-nek célja egyáltalán. Miért lenne? Kell hogy legyen? És ha nincs? Mi van akkor, ha semmi célja nincs az életnek? Szembe tudunk-e nézni ezzel a gondolattal, és ha igen, akkor milyen konklúziókat vonunk le belőle legjobb tudomásunk szerint?

Aztán.

Az un. Homo Sapiens évezredek óta öli egymást és magát azért, mert nem tudja elviselni, ha a másik un. Homo Sapiens más mesében hisz mint ő. Az én istenem az igazi, a tiéd hamis, és lelőlek egyébként is!!! Klassz…

Aztán.

A minap egy istenhátamögötti halászfalu fodrászánál várakozva, egy korombeli, temperamentumos asszonyka és a fiatal, mélyen filozofikus fodrász lány, hárman, az Élet Nagy Kérdéseiről beszélgettünk. A mediterrán asszonyka pergő nyelvvel kifejtette, hogy ő azért hisz istenben, meg a katolikusok által hitt túlvilágban, mert szerinte az élet annyira nehéz és szar, hogy ha utána nincs semmi jutalma a szenvedésnek, akkor az egy átverés, és neki egyszerűen szüksége van arra, hogy higgyen a túlvilágban.
Jó. Ezt értem. A történetet eltettem a tarisznyámba a többi közé, a hamuban sült pogácsák mellé.

Aztán.

A legutóbbi ügyfelem igen erősen hitt valamiben. A Lord-ban és abban, hogy a Lord majd megmenti őt. Thus will bring you power and light…
Hitt valamiben, ami egyszer csak majd jól eljön. 92 éves volt, átvárakozta az életét, Lord nem jött egyébként, sem a megváltás, de a várakozás töretlen. Lord sajnos valahogy még nem ért ide, ezért rettegett és félt, kékülő körömmel kapaszkodott abba a hitbe, hogy már csak egy kicsit kell várni és akkor már majd minden jó lesz. Az ipari gyógyszerek életmentő hatásai is nagyban segítették, hogy elnyúló, rettegéssel dúsan teli várakozásban lehessen része.
Közeben váratlanul eltelt 92 év.
Mikor valami baj történt, rátört a lelki kín, akkor sem megoldani próbálta. Előhozatta az egyetlen könyvet amit olvasni volt hajlandó, tele vallásos idézettel és jótanáccsal. A könyv úgy hatott rá mint egy brutális adag nyugtató. Meg ugyan nem gyógyította a háborgó lelkét, de rövid távon enyhítette a szenvedést, és bírhatóvá hazudta az életet.

***

MIÉRT? Miért van szükségünk ezekre a mesékre? Van-e egyáltalán? Elemi szükséglete-e ez az un. Homo Sapiens-nek? Nem letehető ez? Le kéne-e egyáltalán tenni?
Tényleg nem tudunk ennél hatékonyabb evezőt, az életen való átevickéléshez?

Elérhető-e egy olyan mentális és materiális állapot, amiben a jelent nem csak valami jövőbeli jó érzés hajkurászásával/ígéretével, vagy jelenbeli önhazugsággal tudjuk megtébolyulás nélkül túlvészelni?

Nem tudom, hogy az emberi élet célja a boldogság keresése-e. Az idő haladtával egyre kevésbé tudok abban hinni, hogy ilyesmi célja lenne az ember életének, sőt abban sem, hogy egyáltalán bármi célja lenne. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy lenne cél, lenne isten, lenne bármi abból, amivel intézményes szintig bezárólag kábítjuk magunkat.

Amit tudok viszont: boldognak, szabadnak lenni jó. Felelősen élni jó. A lelkünkkel barátságban lenni jó. Az az érzés, mikor az ember úgy érzi, hogy egy napszerű gömb lebeg a belsejében, amely gömb nem csinál semmit csak létezik, és a létezésének velejárója hogy süt, energiát sugároz szét a testben és lélekben. Ez jó. Ezt az érzést fenntartani jó. Azon munkálkodni, hogy ez a gömb működni tudjon, jó. Ezzel a gömbbel kapcsolatban lenni jó. Másik, mindenféle lények hasonló gömbjével kapcsolódni jó.
Békét hoz, megnyugvást.

Nem biztos, hogy igazam van, de úgy gondolom, hogy az életmeséink illúziói elterelik a figyelmet erről az állapotról.

A jóléti mesék és illúziók nélküli valósággal szembe nézni merve tud felszabadulni, felnőni a lélek. Azt hiszem.
Mikor abban is megtalálja, és otthonossá, fenntarthatóvá rendezi be, belső békéjét.
Már ha ez cél egyáltalán.

A Boldogság művészete egy nagyon jó könyv, logikus, érthető, praktikus. Ha valaki akarja innen letöltheti.

 

 

.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s