Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!


wp-1488316911214.jpgMeg egyébként is, van ennél jobb ötlet? Feladni bármikor lehet, passzívan átvészelni is.
Egy ismerősöm, csodálatosan aranyos fiú, egy tünemény. Ma ötször fordult át az autójával a sztrádán.
Megcsúszott egy jégdarabon.
Élve maradt.
SEMMI garancia nincs arra, hogy még holnap is itt lehetünk.
És SEMMI garancia nincs arra sem, hogy nem leszünk még itt 60 év múlva is, bezárva a bőrünk alá.
És az erőnk a végére így is úgy is elfogy, miért ne használjuk addig, amíg még módunkban áll?

Látom. Látom az öregeket. Látom azt, akinek a lelke, az útja során, boldogságra lelt. És látom azt, akinek a bőre csak a rettegését, irigységét, félelmeinek kavalkádját, boldogtalanságát, kicsinyke hitét tartja egyben. Mindhalálig.
Lelkek, akiknek volt választási lehetősége, mozgástere.
És lám, ha körülnézek, nem csak az öregek vannak így, hanem középkorúak is. Fiatalok is.

wp-1488316921359.jpgÜnnepi hangulatban vagyok, ma délutánra végre lett áram a lakásban. Reggel szakadt a hó, volt vagy 2 fok. A lakásban annyi amennyi, gondolom nem nagyon sokkal több, de hőmérőnk még nincs. A hálózsákom jó meleg, éjjel egyáltalán nem fáztam, de kikelni belőle ma is, nekiindulni megint a napnak, az mérsékelten volt mókás és lelkesítő.

Nincs két hete még, hogy a néni végre bement az otthonba és én elindulhattam az idegen, kaotikus család stresszéből, az utam következő szakaszára.
Borzasztóan féltem, nem tudtam hogy fogja bírni a kocsi ezt a pár száz kilométert, és én ott voltam benne, tök egyedül, messze a szeretteimtől.
Fogalmam sem volt merre járok, csak a mérföldeket figyeltem és követtem hálásan/bizakodóan a GPS tanácsait.
Nem tudtam hol fogok aludni, egy vadidegenhez mentem couchsurfözni. Borzasztó fáradt voltam, kimerült és ideges. Teli félelemmel az ismeretlentől, a lehetséges váratlan veszélyektől.
És a sors kegyes volt, az autó elhozott ebbe a távoli nagyvárosba, ahol egy fiatal, sárga hajú angyal, a házigazdám várt, kedves volt, és barátságos otthont adott. Sosem felejtem el ezt neki.

Az ápoló kollégám csodás lakást nézett ki, sikerült is kivennünk, és végül lett áram is. Tíz fontért vettem ma egy kis fűtőt, ami istenien beleheli a szobát, a gyertyák mandarin és levendula olajakat terítenek a levegőbe. A könnyem folyik.

Este ünnepeltem, fiesztát rendeztem. Meleg levessel!!
Holnap pedig bezárom új “otthonom” ajtaját, és hazarepülök a nyárba a családomhoz, akik már várnak. Hétvégén együtt pihenünk majd a parton.
Már ha a sors is úgy akarja.
SEMMIRE nincs garancia.

Ma megjelent egy cikk lehet, hogy nem engednek be több EUs bevándorlót, csak úgy puszira, már most márciustól, mikor a kormány elindítja a Brexitet. Némiképp váratlan és meglepő fordulat, hogy ennyire hamar ennyire bekeményítenek. A munkaközvetítős vállalkozásomnak lehet, hogy be is tesz, legalábbis rövid távon. Viszont én már itt vagyok bent, egyelőre bizakodom, hogy nem fognak kitenni. És a családom előőrseként funkcionálhatok, ha úgy alakul, hogy újra mozdulnunk kell.
De ki tudja…

Ez a pár nap olyan volt számomra, mint egy beavatás. Egy korszak lezárult, új korszak kezdődik. Hála van a szívemben az elmúlt időszak miatt, és remény a jövő kapcsán. Ott élnek otthonaikban valahol azok az idős nénik és bácsik, akikkel a sorsunk a jövőben nemsokára összekapcsolódik egy kis időre. Nem tudnak rólam és én sem róluk. Pedig hamarosan nagyon-nagyon közel leszünk egymáshoz.
Szeretettel gondolok rájuk és erős a szándék a szívemben, hogy jó ápolójuk legyek, hogy segítsem őket az útjukon, ahogy eddig is. És fohászkodom, hogy nyitva tudjon lenni a lelkem mindarra a tanításra, amit majd ők hoznak az életembe.

Nagyon-nagyon szeretem ezt a munkát…

Ezt a kis piros kütyüt vártuk, ő a kulcs a világossághoz. Meg a villanyórához. Sosem láttam még ilyet. Ha az utcán, a földön látnám, azt hinném valami műanyag szemét. És micsoda varázsereje van…

Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!

 

 

.

Advertisements

One thought on “Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s