Working as a live-in carer in the UK (első rész)

Mesélek a munkáról, strukturális szempontból.

Hála a brit nőmozgalomnak, a helyi nőknek mostanra sikerült elérniük, hogy az idősek gondozását senkinek nincs esze ágában sem rájuk lőcsölni ingyen, rabszolgaként, ami nagyszerű lehetőséget kínál a szegényebb országok nőinek, így nekem is, munkavégzésre, világlátásra.

1. Angliában, bentlakásos ápolóként dolgozni elég király.
2. Bizonyos esetekben.
3. Bizonyos esetekben meg nem annyira király. Sőt.
4. A munka maga elég nehéz, sőt nagyon nehéz. Ki lehet azért fogni könnyű ügyfelet. Vagy nem.
5. Viszont elég sokat fizet és nagyon sok szabadságot ad.
6. Rengeteget lehet belőle tanulni (a tanulságaimat, a megfigyeléseimet osztom meg itt ezen a blogon).

Angliában sima ápolóként dolgozni (pl. idősek otthonában vagy kijárásosként) sem annyira király, de még mindig jobb (szerintem), mint Magyarországon küszködni.

Összességében elmondható, hogy az ápolóságnak az UK-ban számos előnye és hátránya van (nem meglepő módon).

Két alapvető szempont, ami Magyarországhoz képest elég erős tény:

1. Idős ember, ápolási munka van bőven! Meg lesz is. Brexit ide vagy oda.
   Ez nagyon fontos.
2. Az UK-ban vállalkozónak lenni, hacsak nem tök analfabéta az ember, akkor egy valódi leányálom, és hatványozottan az, a magyar vállalkozási viszonyokhoz képest.

Az általános ápolóként dolgozásról nem akarok most sokat írni. Könnyen ki lehet jutni Angliába, el lehet kezdeni dolgozni és el lehet kezdeni keresni, beágyazódni ebbe a kultúrába. A munka nehéz és stresszes, de van, lehet csinálni, és azonnal megugrani azt a küszöböt, ami az angliai élet elején komoly nehézség: lakcímhez jutni, TB számhoz jutni (NI number) és megnyitni az első UK bankszámlát. Amikor ez már megvan, onnantól viszont lehet könnyebben váltani, más területekre menni dolgozni, ha az embernek van hozzá végzettsége, nyelvtudása stb. Szóval jó belépő lehet az országba.

A bentlakásos ápolás egy egészen más műfaj, és azt gondolom, hogy sok magyar nő számára kiugrási, kitörési lehetőséget jelenthet, esélyt ad egészen új életet kezdeni, vagy megalapozni a nyugdíjas évek anyagi fedezetét.

Mert miről is szól a bentlakásos ápolás az ápoló szempontjából?

• Az ápoló az ápolt lakásában lakik, és ápol. Szállásra, kajára nem kell költenie, ezt a megbízó fizeti. A munka heti 7 nap, napi 24 óra, nincs kispálya. Van néha szünet, de az csak arra jó, hogy ne csavarodjon bele az ember a melóba, a bezártságba, adott esetben a depresszióba, ha olyan a közeg vagy a kliens. (Mondom, nem könnyű munka ez.)
• Pár hetet dolgozik, pár hetet hazamegy, vagy csinál bármi mást. Az, hogy hány hét a munka és hány hét a nemmunka, az nagyban függ attól, hogy ügynökségnél, cégnél, vagy magánként dolgozik-e az ember, és attól is, hogy az ápolónak mi a megfelelő. Ha egyedülálló nő akar új életet kezdeni, akkor kivehet mondjuk egy kis, olcsó tengerpari apartmant Barcelonában és ingázhat Anglia és Spanyolország között nagy vidáman, lesz miből. Pár hét kemény munkát pár hét gondtalan nyaralással kiegészítve meg aztán egészen jól bírható a dolog, nincs határidő, nincs projektzárás, fenntartási idő, nincs főnök aki beszól vagy leépít. Nincs magyar valóság sem, van viszont mediterrán életforma és nyugateurópai életszínvonal.
• És emiatt a rendszer miatt, ez sokkal rugalmasabb mint pl. idős otthonban, főállásban dolgozni. És emiatt lehet ez jó lehetőség olyan nőknek, akik nem akarnak Angliába költözni, de ingázni viszont igen, és a pár hetes angliai fizetést utána otthon élni fel, elég nagy szabadságban. Mivel ennyire jó a bér, ha a gyerekek apja partner, társ, működő apa, akkor család mellett is remekül lehet végezni. Bár nehéz meló, de valójában sokkal könnyebb mint a gyereknevelés, és határozottan jobb a fizetés. Meg a családra is ráfér, hogy apa kivegye a szerepét és mindenki megtanulhassa értékelni anyát, a hiányán keresztül. Az apagyerekek kapcsolat új dimenziókba léphet, szerencsés esetben.
• A kliens állapotától és lelki alkatától függően változik, hogy mennyire kemény a munka, meg esetenként a hozzátartozóktól, és hogy milyen támogatottsága van az ápoltnak. Pl. hogy mennyire adottak az ápolás feltételei a lakásban.

Kereset: Heti(!), nemhavi(!) 380-800 fontig, megint csak attól függően hogy cégnél van-e az ember alkalmazásban vagy egyéni vállalkozó, privát ügyféllel.

Ami eddig a legjobb konstrukció, azok közül amit én láttam, hogy a család maga alkalmazza az ápolót, aki vagy alkalmazott a családnál, vagy egyéni vállalkozó és számláz (ezt jobban szeretik a megbízók nyilván), és a család fizeti az ápoló utazását is, repülőjegyét is abba az országba ahol az ápoló lakik. Így szinte az egész kereset megspórolható, félretehető.

Akinek akkorák a gyerekei, hogy pár hetekre el tud utazni tőlük, vagy esetleg ki is repültek már, tud angolul és van bátorsága/ereje/vállalkozó szelleme, és nem teljesen idegen tőle egy idős embert ápolgatni, annak ez a munka, véleményem szerint több mint ideális.

El lehet indulni, bele lehet vágni, egyedül, vagy ügynökségen keresztül. Munka van, lesz is, a brexit egyelőre nem érinti a szektort, van lehetőség.

Az a tervem egyébként, hogy ősztől bővítem a vállalkozásomat, és segítek kijutni nőknek Angliába ápolóként dolgozni. Már tárgyalok helyi cégekkel, ügynökségekkel, akikhez lehet majd menni dolgozni, és segíteni akarok az itteni életben való elindulásban is. Már csinálom a szolgáltatás honlapját, és dolgozom a háttér struktúrán. Nagyon izgalmas a projekt, remélem másnak is olyan jó tapasztalatai lesznek ezzel a munkával, mint amilyenek nekem is vannak.

Ha írnál, kérdeznél akkor itt tudsz. Nem ígérem, hogy mindenre válaszolok, de egyrészt igyekszem, másrészt ha sok hasonló kérdés lesz akkor posztban válaszolok majd. Még érdekes infókat lehet olvasni a “Gondoskodás ára” menüpont alatt fent.

Ezt a videót nagyon szeretem, úgyhogy különösebb koncepció nélkül megosztom. Sokat elmond azért a műfaj örömeiről és kínjairól egyaránt: